Az állami tulajdonú bankok, köztük az MKB további tőkeinjekcióra szorulnak annak érdekében, hogy a reprivatizációhoz egészségessé tegyék őket - jelentette ki Matolcsy György a Reuters beszámolója szerint a European Economics and Financial Centre eseményén Londonban. A kijelentés azért érdekes, mert a szeptemberi adásvétel környékén még 300 milliárd forint körüli tőke volt a bankban, ami több mint duplája lehetett a szükségesnek. Matolcsy a kamatcsökkentés és a forintárfolyam témájában is beszélt Londonban, erről külön cikkünk:
Addig folytatja az MNB a ma újrakezdett kamatcsökkentési sorozatot, amíg a 3%-os, de rugalmassá tett inflációs célkövetés rendszere ezt megengedi - hangsúlyozta a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György, az MNB elnöke. Az említett rugalmas rendszer azt jelenti, hogy a jegybank a 3%-os inflációs cél körül már előretekintve is kap egy +/- 1 százalékpontos toleranciasávot, azaz a kamatdöntéseinél a lehetséges mozgástér lényegesen kibővült - ezt már Balog Ádám jegybanki alelnök jelentette be. A másik alelnök pedig a 32 ezer főnyi Quaestor-kötvény károsult kapcsán hangsúlyozta azt a jegybanki álláspontot, hogy a 152 milliárd forintnyi fiktív kötvénnyel rendelkezőt (is) a BEVA-nak kell kártalanítani a Quaestor-csoportnál várható vagyonzárból befolyó pénzek elégtelensége esetén. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy a pénzügyi szektor más szereplői kaphatnak a nyakukba egy újabb terhet, igaz a jegybanki vezetők szerint a BEVA számára a pótbefizetés több évre elosztva jelentkezhet majd.
Fontosabb részletek
Matolcsy szerint van még tér a további kamatcsökkentésre
Az MNB most már nem egy konkrét inflációs szintre (3%), hanem egy toleranciasávra figyel (2-4% között) a monetáris politikája kapcsán
Az MNB szerint jogi értelemben a fiktív kötvényvásárlás is azt jelenti, hogy átadtak pénzt asz ügyfelek egy befektetési szolgáltatónak
Ezért határozott álláspontjuk, hogy nekik is kártalanítást kell fizetnie a BEVA-nak
Az OBA és a BEVA forrásgyűjtését az MNB szerint a jelenlegi törvények már világosan szabályozzák
Így tehát a BEVA a pénzügyi rendszer szereplőitől kérhet pótbefizetést, ha nincs elég pénze a kötelezettségeinek rendezésére
Az MNB szerint a magyar pénzügyi rendszer stabil
A többi brókercégnél még zajlanak a vizsgálatok és ha esetleg lenne máshol is súlyos gond, arról is nyíltan kommunikálnak majd
A pénzügyi felügyelet felelősségét firtatta Kupa Mihály és Bod Péter Ákos volt pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök azon a panelbeszélgetésen, amely a mai HBLF pénzügyi csúcstalálkozón került sorra és az elmúlt hetekben kirobbant brókerbotrányokkal kapcsolatos véleményeket összegezte. Kupa Mihály volt pénzügyér Varga Mihály jelenlegi pénzügyi tárcavezetőnek is beszólt azzal, amikor azt firtatta, hogy az ő adójából is fizeti az állam a lakossági állampapírok megemelt kamatprémiumát a brókerbotrányok árnyékában.
A Magyar Nemzeti Bank 500 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a Növekedési Hitelprogram Plusz (NHP+) konstrukciót, amellyel a jegybank célja a Növekedési Hitelprogramból kiszoruló mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeinek javítása - derült ki az MNB legfrissebb közleményéből.
Márciustól újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - jósolták a 2,10 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó keddi kamatdöntő ülés után londoni pénzügyi elemzők.
A kis- és középvállalkozásoknak egyértelműen kedvező, a bankoknak enyhén pozitív, a Magyar Nemzeti Banknak enyhén költséges - foglalható össze véleményünk az MNB szerdán bejelentett, NHP+ elnevezésű programjáról. A legnagyobb kérdést azonban csak a következő hónapok döntik el: az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e végre látható fordulatot hoznia a kkv-k hitelpiacára? Gyakorlati példán szemléltetjük, mi várható a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésétől az egyes hiteleknél. A keresleti volumen ösztönzésén keresztül lehet kedvező hatása a programnak, amely egyébként jegybankoktól szokatlan kockázat-átvállalást tartalmaz.
Elindítja a Magyar Nemzeti Bank az NHP+ elnevezésű programot a kkv-hitelezés erősítésére - jelentette be a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján Matolcsy György. Nem a korábbi hírekben szereplő nagyvállalatokra terjesztik ki a Növekedési Hitelprogramot, hanem azokra a kkv-kra, amelyek eddig túl kockázatos ügyfelek voltak a bankok számára ahhoz, hogy a programban előírt legfeljebb 2,5%-os banki kamatmarzs mellett érdemes legyen őket hitelezni.
Fontosabb részletek
Az NHP+ ugyanolyan feltételekkel zajlik, mint a Növekedési Hitelprogram 2. szakasza (max. 2,5%-os kamat), de
a Magyar Nemzeti Bank 5 évre átvállalja a hitelkockázat 50%-át a bankoktól,
ennek maximuma évente az adott bank NHP+ portfóliójának 2,5%-a,
vagyis ha eléri az 500 milliárdos keretösszeget az NHP+, akkor az MNB maximális éves vesztesége ebből évi 12,5 milliárd forint.
Magyarországon még nem érte el az alapkamat a nulla százalékot és valószínűleg nem is fogja a közeljövőben, így van még lehetőségünk az alapkamaton keresztül is lazítani a monetáris kondíciókat - jelentette ki a köztévé ma reggeli adásában Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója - aki nem tagja a kamatdöntő Monetáris Tanácsnak - Reuters szerint úgy fogalmazott: a közeljövőben lehet, hogy szükség lesz a lazításra.
Vagy a folyósítások estek vissza nagyon, vagy a törlesztések gyorsultak fel, a lényeg, hogy mindössze 17 milliárd forinttal nőtt a Növekedési Hitelprogramban kihelyezett hitelek állománya január folyamán, ami azt mutatja, hogy a program igencsak döcögött az év első hónapjában.
A jegybanki világon át az eurózóna tökéletlenségén keresztül a megváltozott monetáris politikai kihívásokig mindenről szó volt a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy konferenciájának délutáni panelbeszélgetésén. Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint új lehetőséget jelent a megváltozott környezet hazánk számára, míg Matolcsy György számára - saját elmondása szerint - az volt a tanulság, hogy még több nem konvencionális megoldásra van szükség a világban.
Nem kétséges, hogy a lefelé mutató inflációs kockázatok intenzívebbek, mint a felfelé mutatóak, de nem kell most "ugranunk" a kamatok terén - fejtette ki meglátását az MNB mai Lámfalussy Sándor konferenciája keretében a Reutersnek Pleschinger Gyula. A konferencián Matolcsy György jegybankelnök tartotta a nyitóelőadást.
Rengeteg teher hárul Európában a jegybankárokra, ugyanis amikor a fiskális politika és a pénzügyi szabályozás nem teljesítette maradéktalanul a mandátumát, akkor az Európai Központi Bank kényszerült arra, hogy sokkal többet tegyen - mondta el Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának tagja, akit idént Lámfalussy díjjal tüntettek ki. Az EKB által inditott program szerinte megadja a lehetőséget a kormányzatoknak, hogy pótolják hiányosságaikat.
A Magyar Nemzeti Bank 2013 végén kezdett el ingatlanokat vásárolni és néhány hónap alatt a piac egyik legjelentősebb befektetőjévé nőtte ki magát. Kórházépülettől kastélyszállón át luxusirodaházig, alig több mint egy év alatt országszerte hét ingatlannal gyarapodott a Matolcsy vezette jegybank, illetve alapítványainak vagyona. Az épületek többsége luxuskörnyezetben helyezkedik el, és meg egy dolog közös bennük: oktatási, illetve rekreációs funkciót szán nekik az MNB, mely így egyre esélyesebb az "év munkáltatója" díjra. Legutóbb (decemberben) egy használaton kívüli MTA-épülettömböt vásárolt a Rózsadombon közel 3 milliárd forintért - megnéztük, jó üzleteteket kötött-e a jegybank.
Kiterjesztené a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramot a nagyvállalatokra is, és módosítana a program feltételein. Ezzel a program keretében a tavalyi több mint 500 milliárd forint után idén 1000 milliárdot helyezhetnének ki a bankok - derül ki Matolcsy György Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatából.
A Nemzetgazdasági Minisztérium átvilágította az államadósságunk ellen felállított alapot, majd arra jutott, hogy annak semmi értelme és inkább meg kéne szüntetni. Ez a véleményük egyáltalán nem meglepő, hiszen a kezdeményezés nemcsak elgondolásában naiv, de az eredményei is a nevetség tárgyát képezik. Az alapot irányító testület elnöke viszont védené az alapot, sőt a korábbi kiábrándulása ellenére vállalná jövőbeni vezetését.
Van magyar modell és sikeresen működik, ezt ma már szinte mindenki elismeri - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken Székesfehérváron, a IV. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. Matolcsy György kiemelte: az Európai Unióban, a globális térben és a "magyar modellel hadilábon álló" szaksajtóban is dicsérik a magyar modellt, amelynek legutóbbi helyes döntése a devizahitelek forintosítása volt. "A devizahitelezés léket kapott hajójában többen voltunk, de csak Magyarország úszott ki a partra" - fogalmazott.
Karácsony előtt egy nappal az MNB újabb 62 milliárd forintot juttatott Pallas Athéné-alapítványainak, - köztük az ugyanaznap alapított Domus Innovationisnak, és így az alapítványok már 250 milliárd forintból gazdálkodhatnak, vagy ahogy a HVG a saját információi alapján fogalmaz: terjeszthetik az unortodox közgazdasági tanokat.
A Magyar Bankszövetség elnöke a szektor idei legnagyobb kihívásának nevezte a devizahitelek elszámolását, amelynek előkészítése szavai szerint jó ütemben halad, és megjegyezte, hogy mindeközben a bankrendszerben jelentős átalakulás zajlik. Patai Mihály az MTI-nek adott interjúban elismerte a költségvetési és monetáris trendforduló eredményeit, de hiányolta a gazdaságpolitikai fordulat végigvitelét.
Nem olyan nagyon jó az olajárak meredek esése, mondja Matolcsy György, aki az Európai Unió válságkezelését sem tartja sikeresnek, és félti a deflációtól. Az MNB elnöke úgy látja, a jegybank a 2013-as fordulatával megakadályozta a hitelezés összeomlását. Az interjú erősen összegző jellegű, felmondja a jegybanki szerepvállalás ismert narratíváját, de aktuális eseményekre történő utalás szinte egyáltalán nincs benne. (Ahol van, azt kiemeljük.)
